Negyven napos böjtöt követően „érkezik” meg a Húsvét. Ebben az időszakban húst nem lehetett enni, csak halat.
Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk, ilyenkor passiójátékokat és misztériumjátékokat rendeztek.
Nagyszombaton a templomok mellett máglyát gyújtottak és ennek tüzéből meggyújtottak egy óriási húsvéti gyertyát. Ezen a napon szentelték meg a keresztvizet. A mai napig szokás, hogy a szülők gyermekeiket Húsvétkor keresztelik meg.
Nagyszombat este körmenetet tartottak és negyven nap után ezen az estén ehettek először húst az emberek.
Húsvétkor szokás volt az ételáldás, tojásfestés, locsolkodás.
Ételáldás: az asszonyok elvitték a templomba az ételt, amit Húsvétkor akartak megenni. A pap megszentelte ezt és a mise után a család otthonában elfogyasztotta a sonkát, tormát, kalácsot.
Locsolkodás: Húsvét hétfőjén a fiúk kútvízzel, szódavízzel meglocsolták a lányokat, de voltak helyek ahol a fehérnépet bedobták a patakba. A legények a locsolkodásért festett tojást kaptak.
Tojásfestés: Egy nagy fazék vízbe beletették a festeni kívánt tojásokat jó sok hagymahéj közé, és keményre főzték. A tojások héja nagyon szép barna színű lesz.
Szerző: Nagyné Lentár Szilvia
